Az Audiológia osztályunk működésének szerves részét képezi. A fül legfőbb funkciójának, a hallásnak a vizsgálatára korszerű, jól felszerelt Audiológiai Állomás áll rendelkezésre. Tapasztalt, jól képzett audiológus szakasszisztensek végzik a vizsgálatokat a hét minden munkanapján. Audiológiai vizsgálatra előzetes fül-orr-gégészeti vizsgálat és statusrögzítés esetén van lehetőség. Az itt folyó munka sokrétű, nagy szerepet kap a hallásszűrő programból kiemelt gyermekek komplex audiológiai vizsgálata. Magyaroroszágon a 0-18 éves korosztály hallásszűrését minisztériumi rendelet szabályozza. Az újszülöttek a szülészeti osztályon esnek át szűrővizsgálaton, későbbi életkorban pedig a területi, óvodai és iskolai védőnő végez kötelező hallásvizsgálatot. Nagyon fontos, hogy a halláscsökkenés szempontjából rizikófaktorral rendelkező gyermekek hallásszűrésére más protokoll vonatkozik, náluk hároméves korig félévente szükséges audiológiai vizsgálat.
A kötelező hallásszűrési programból kiemelt gyermekek mellett a Pedagógiai Szakszolgálat által javasolt gyermekek hallásvizsgálatát is végezzük (pl. nyelvi késés, autizmus spektrumzavar stb. esetén). Kórházunk más osztályain halláscsökkenés szempontból magas rizikójú betegséggel kezelt (pl. agyhártyagyulladás után, extrakorporális membrán oxigenizációs terápián átesett) gyermekek audiológiai vizsgálata is Audiológiánkon történik. Fontos a középfülműtétre váró-és azon átesett gyermekek audiológiai vizsgálata is. A hallókészülékkel ellátott gyermekek időszakos felülvizsgálatra, tanácsadásra, készülék beállításra szintén ide érkeznek.
Osztályunk Audiológiája kiemelt szerepet tölt be az újszülöttkori hallásszűrésben. Azon újszülöttek, akiknek a szülészeti osztályokon nem sikerült szűrő hallásvizsgálaton választ kiváltani, további kivizsgálásra kerülnek minisztériumi rendeletben meghatározott út szerint. Audiológiánk egyike az országos 5 verifikáló centrumnak, ahol az újszülöttkori hallásszűrés bevezetése óta (2015) nagyságrendileg évi 200 gyermek komplex vizsgálata történik. A vizsgálatok során BERA (brainstem evoked response audiometry), ASSR (auditory steady stase response), OAE (otoakusztikus emisszió), tympanometria történik, valamennyi vizsgálat objektív, azaz nem szükséges a páciens aktív együttműködése. Kisbabáknál a mérések kivitelezése alvásban történik, szükség esetén lehetőség van Osztályunkon altatásos vizsgálatok elvégzésére is. A hallás értékelése mindig a különböző módszerek eredményeinek összevetésével zajlik. Amennyiben a halláscsökkenést megerősítjük, a gyermek hallókészülékkel kerül ellátásra a mielőbbi rehabilitáció érdekében. Idejében történő ellátás esetén a gyermek beszédfejlődése a normál ütemben zajlik, beilleszkedhet normál halló közösségbe. A hallás elsajátítása hosszú tanulási folyamat, ezért rendszeres kontroll, egyénre szabott gyógypedagógiai (szurdopedagógiai) követés szükséges.
A gyermekek hallásvizsgálatának elengedhetetlen része a szubjektív (visszajelzésen alapuló) audiometria, melyet a gyermek érettségéből adódóan minden életkorban máshogy kell kivitelezni. Ahogy érik a gyermek, egyre adekvátabb reakciókat ad a környezetében megszólaló hangokra. Hanginger irányába fordulás csak féléves kor után jelentkezik, azelőtt a csecsemő erős hangingerekre viselkedésváltozással, összerezzenéssel, kiáltással, pislogással reagál. Amennyiben ilyen reakciókat nem látunk, objektív audiológiai vizsgálatok (BERA, tympanometria, OAE) lehetnek szükségesek.
Ezen korosztály vizsgálata vizuális megerősítő audiometriával történik. A gyermek figyelmét játékkal eltereljük majd szabad hangtérben hangot adunk, mellyel egyidőben egy feltűnő vizuális inger is érkezik. A látványra a gyermek felfigyel, majd amint az hang-és fényinger megszűnik, ismét a játékra összpontosít. Az ingert néhányszor ismételjük, majd vizuális impulzus nélkül, csak a hangot adjuk, különböző hangerővel. Ha a gyermek a hangingerrel egyidőben keresi az addig felvillanó fényt, hallása azon a hangerőn és frekvencián épnek mondható. Természetesen bizonytalan eredmény esetén ugyancsak objektív vizsgálatok elvégzése indokolt.
Amint a gyermek feladathelyzetbe hozható, a számára izgalmas játékaudiometriával már több frekvencián vizsgálhatjuk a hallást. Rövid kondícionálást követően a gyermek megtanulja, hogy amint hallja a hangot, játékot dobhat egy dobozba, vagy vödörbe. A vizsgálati folyamatot, a gyermek viselkedését a szakasszisztens ellenőrzi, sokszor a gyermek pillantása, rezdülése is utalhat arra, hogy a kicsi hallotta a hangot. A vizsgálat fejhallgatóval is kivitelezhető, így a két fület külön is vizsgálhatjuk, valamint csontvibrátorral csontvezetést is mérhetünk, mely a hallás idegi komponensét mutatja.
Ezen korosztály szubjektív hallásvizsgálata a felnőttekéhez hasonlóan tisztahang küszöbaudiometriával történik, fejhallgatón, illetve csontvezetéses vibrátoron keresztül. Eltérés esetén további, objektív vizsgálatok következnek.
A hallás bonyolult érzékelési folyamat. A környezetből érkező hanghullámok eljutnak a fülkagylóig, ahonnan a külső hallójáraton keresztül elérik a dobhártyát. A dobhártya egy nagyon vékony, három rétegből álló, áttetsző membrán, mely a hullámok hatására rezgésbe kerül. A hanghullámok mozgásba hozzák a dobhártyához kapcsolódó hallócsont láncolatot. Az utolsó hallócsont (testünk legkisebb csontja, a kengyel) kapcsolódik a belső fülhöz, a csigához, mely egy folyadékkal kitöltött szerv. A folyadékban található szőrsejtek érzéksejtek, ők érzékelik elsőként a folyadéktérnek átadott energiát. Hanginger hatására a folyadéktérben nyomáshullám alakul ki, a szőrsejt csillói elhajlanak, ingerületbe kerülnek, az impulzust a hozzájuk kapcsolódó hallóidegnek adják át. Az ingerület útja ezután a hallópályán folytatódik az agytörzsön keresztül a hallókéreghez, ahol a hangérzet keletkezik.
Ezt a folyamatot szemügyre véve a láthatjuk, hogy a halláscsökkenéseknek számos oka lehet a hallórendszer valamennyi állomásán.
Vezetéses halláscsökkenésnek hívjuk azokat az állapotokat, amikor a hanginger mechanikai okok miatt nem tud bejutni a belső fülbe. A hallójárat atrézia egy fejlődési rendellenesség, melynek során a hallójárat nagyon szűk, vagy nem alakul ki, csökevényes lehet a fülkagyló. A jelenség több szindróma manifesztációja is lehet, fontos tehát az alapos és teljes betegvizsgálat. Vezetéses halláscsökkenést okozhat a hallójáratban felgyülemlett fülzsír, a dobhártya gyulladása, perforációja, atrófiája, de a vezetéses halláscsökkenést okoz a középfülben megrekedt savós/gennyes váladék, vagy fejtraumát követő hallócsontláncolat szakadás is. A középfülfejlődési rendellenességek amorf hallócsontokkal járhatnak, melyen hangvezető képessége nem megfelelő.
Ezzel szemben sensorineuralis, vagy idegi halláscsökkenéskor maga az érzékelési folyamat károsodott. Gyermekek esetében a leggyakrabban a szőrsejtek károsodása okoz idegi típusú nagyothallást, ezt hívjuk belső fül eredetű nagyothallásnak. A veleszületett nagyothallás előfordulása egészséges újszülöttek esetén 1 ezrelék, intenzív ápolást igénylő újszülöttek esetén 4-5 %. Hátterében számos ok húzódhat. Az esetek felében környezeti ártalmak felelősek, úgymint méhen belüli fertőzések, alacsony születési súly, fejlődési rendellenességek, alacsony Apgar-érték, újszülöttkori vérátömlesztés, születést követő fertőzések, és halláskárosító (ototoxikus) gyógyszerelés. Az esetek másik felében a veleszületett halláscsökkenést genetikai mutációk okozzák, melyek érinthetik kizárólag a hallást, de szindróma részeként is előfordulhatnak más tünetekkel együtt. Leggyakrabban a Connexin 26 fehérjét kódoló GJB2 génmutáció okoz súlyos, kétoldali nagyothallást vagy siketséget, felderítésére genetikai vizsgálat áll rendelkezésre.
Szerző: Dr. Lanszki Judit Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Fül-orr-gégegyógyászati Osztály